Boldoggá tett

Mérhetetlenül boldoggá tett, ő a Nő, akivel a parkban sétáltam, kézen fogva, s mindezt csendben.

Ajkaival szót formált. Szót formált, de úgy ahogy eddig nem szokta volt, úgy tette ezt, ő a Nő. Tegezve és tisztán. Annyira tegezve, mintha sose ismerte volna a magázás fogalmát és annyira tisztán, hogy a hegyi patak forrása pusztán egy mocskos városi pocsolya mellékága.

Uralma alá hajtott, ahogy tisztán, tegezve, keze fogva, csendet megtörve mondta, hogy Szeretlek.

comments powered by Disqus