Mindenre van indok

Noémi az ágyon ugrál. Ugrálókötelezik, de legalábbis úgy tesz, mint aki. A fiktív gyerekeket tanítja, mint az óvónéni szokta. Odamegyek hozzá, majd felemelek az ágy széléről egy babát és megkérdezem, hogy ő vajon miért is nem ugrálókötelezik? Mielőtt végigmondhattam volna rám förmedt, hogy tegyem le.

... ➦

Boldoggá tett Mérhetetlenül boldoggá tett, ő a Nő, akivel a parkban sétáltam, kézen fogva, s mindezt csendben. Ajkaival szót formált. Szót formált, de úgy ahogy eddig nem szokta volt, úgy tette ezt, ő a Nő. Tegezve és tisztán. Annyira tegezve, mintha sose ismerte volna a magázás fogalmát és annyira tisztán, hogy a hegyi patak forrása pusztán egy mocskos városi pocsolya mellékága. Uralma alá hajtott, ahogy tisztán, tegezve, keze fogva, csendet megtörve mondta, hogy Szeretlek. ... ➦

egyenlőnagydé

Hosszú idő után újra nagyon vidám vagyok. Ilyenkor nagyon sajnálom, hogy az érzéseimet nehezen rakom ki az arcomra, legalábbis a szélsőséges érzéseket. Nem tudok kifele a világ felé úgy nagyon örülni sem, meg nagyon szomorú sem lenni. Utóbbi azért néha sikerült, de úgy az a tipikus pattogós vidám nem nagyon tudok lenni. Pontosabban tudok, csak nagyon nehéz és idegen számomra a viselkedésforma. Nem látni idegen, mert szeretem, ha valaki ennyire örül úgy általában, hanem az én saját viselkedési formámba nem tudom beleilleszteni.

... ➦

Az idei év legnagyobb csínyéért csoki járt Ahogyan ígértem a kormány kapott csokit az idei év legnagyobb csínyéért. Bár gondolom valamelyik járókelő vagy rendőr majd felveszi aztán jól megeszi, no de mindegy is, ennél közelebb nem jutottam az épülethez, de legfőképpen nem egy bent lévő emberhez (már ha volt bent egyáltalán valaki). Remélem nem nagy baj, hogy nem volt Milka “csak” Boci.

Csokit vagy adóztatunk Na most mindenki jól bedőlt a Fidesz eddigi legnagyobb húzásának. Ez az egész internetadó csak egy nagyon jól megszervezett Halloween-i szellem volt. Baromira megijedt mindenki, úgyhogy tessen szépen Orbánéknak egy jó nagy zsák cukrot és csokit adni. Megérdemli a parlament. Valamelyik nap ki is megyek és lerakok a parlament küszöbére egy tábla Milka csokit. Kedves Kormányközeli személyek, szeretitek ti a tejcsokoládés Milkát? Kedves tüntetők? Ki tart velem és visz országunk fő épületéhez csokit vagy cukrot? ... ➦

Nem kell netadó, avagy egy tüntetés és ami mögötte van

Igen, ma ismét tüntetés volt. Ez úgy érzem egy kicsit erősebb tudott lenni, mint a két nappal korábbi, a vasárnapi. Ott voltam, gyerek is ott volt. De kezdjük az elején. Kérlek olvasd végig és oszd meg, hátha erőt ad valakinek, hogy felemelje a hangját és cselekedni kezdjen.

... ➦

Internetadó? Mert célja van. Nézzük az egészet más szemmel. A kormány szarban van, a kormányközeli emberek szarban vannak az USA felől indult “problémakör” kapcsán. Remélem azért ennek a problémakörnek lesz normális lezárása. Meg azért nézzük meg minden oldalát, mert még lehet hasznos is akár (bár nem valószínű). Nahszóval kell valami ami eltereli a figyelmet. Mi sem jobb, mint egy teljesen abszúrd adó ;) Legyen ez az internetadó, ez mindenkire hat. Persze csak a netszolgáltatót adóztatják, ami majd szépen ránk tolja a maradékot. ... ➦

magyar liberális párt, mit képzelsz?

Pár perccel ezelőtt csörgött az itthoni vezetékes telefon. Egy olyan telefon, ami néhanapján csörög valami reklámmal, mert ezt a telefonszámot nem használom. Nem igazán adom meg sehol, ha kérdezik van-e vezetékes telefonom, akkor letagadom.

... ➦

Pattogatott kukorica, egy zene a múltból

Nem tudom miért, de ma így ez jutott eszembe gyermekkoromból… Eltartott egy darabig mire felidéztem az előadót (emlékeztem, hogy a kazettán valami egy betű és előtte valami B betűs valami volt, nomeg, hogy a 90-es évek elején). Mivel millió és még párszázan feldolgozták, tényleg nem volt könnyű, de nekem ez volt a gyerekkori első találkozásom a Pattogatott kukoricával… Azt se tudom ettem-e akkor már ilyet :D

... ➦

Álmodom az álmaim Felkelt a nap, felkelt a távoli keleten, felkelt olyan távol, hogy látni se merem. Minden reggel amikor csak ránézek látom a szépet, látom a jót. Esténként, mikor már nyugodni tér a nap, én ébren álmodok egy szép holnapot és elképzelem, hogy köntöséből kibújva felkel reggel a nap. Minden este azon gondolkodom, hogy vajon szabad-e így a napra néznem, nem-e fog ez megártani, szabad-e vajon egyáltalán rá gondolnom. Élem az életem és Ő oly távoli. ... ➦